PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Jupiter

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2014. májusi számban
  • fotó: Michal Vajda
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

A Jupiter, Naprendszerünk bolygó-óriása igazi asztrofotós csemege. Felszíne óráról-órára változik, holdjai különös táncot lejtenek körülötte. A legkiválóbb asztrofotósok nyugodt légkörű ég alatt részletes felvételeket készíthetnek róla. A Földgömb májusi számának cikkét Michal Vajda remek felvétele inspirálta.

A Jupiter

Pillantás az égre - A Jupiter

 

A Jupiter minden évben 2 cm-rel lesz kisebb, kialakulásakor kiterjedése a mainak kétszerese lehetett, és sokkal forróbb volt, mint most. A hő függőleges áramlásokat, radiális konvekciót kelt a bolygó belsejében, ami hatással van annak külső megjelenésére, felhőzetére. Az óriás légkörét nagysebességű szelek uralják, melyek hatására a gázóriás felhői sok ezer kilométer széles, a bolygó egyenlítőjével párhuzamos sávokba rendeződnek. Színeikért a hőmérsékleti és kémiai eltéréseik a felelősek. A déli egyenlítői öv határán fejlődött ki a Jupiter talán legtitokzatosabb jelensége, a Nagy Vörös Folt, melyben 400 kilométeres óránkénti sebességű szelek fújnak. A gigantikus anticiklon mellett eltörpül a felvételen látható Ganymedes, ami egyébként a legnagyobb hold a Naprendszerben. A képen csupán apró korongnak tűnő hold 5200 kilométeres átmérőjével még a Merkúr bolygót is túlszárnyalja. A viharnak azonban nemcsak a mérete lenyűgöző, hanem a kora is. Valószínűleg már a 17. században is megfigyelték (hivatalosan a 19. század közepén fedezték fel), de a csillagászok szerint sokkal régebb óta létezhet. Rendkívüli stabilitásának az oka máig rejtély.

A tapasztalat szerint a Nagy Vörös folthoz hasonló anticiklonoknak már régen el kellett volna oszlania ennél sokkal rövidebb idő alatt is. Még a legújabb, 3 dimenziós számítógépes áramlástani modellek is azt sejtetik, hogy a kisebb légörvények beolvadása nem láthatná el kellő energiával a Nagy Vörös Foltot ahhoz, hogy ilyen sokáig fennmaradjon...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2014/4 számában olvasható.