PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Hold

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2015. márciusi számban
  • fotó: Kónya Zsolt
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

Holdunk csodálatos kozmikus szerepét feszegettük Sánta Gáborral, miközben Kónya Zsolt lenyűgöző felvételében gyönyörködhettünk. A hatalmas felbontású teljes holdkorongot ábrázoló fotót Zsolt 17000 képkockából, kiváló asztrofotós technikával állította össze.

Coma-halmaz

Pillantás az égre - Köszönet a Holdnak

 

Kísérőnk egy-egy féltekéjének nagyfelbontású mozaikfelvételéből jellegzetes részleteket ragadhatunk ki, s hamar megérthetjük, hogy a Hold felszíne mennyire barátságtalan. Víz és légkör nélküli arcát szürke, sivár holdi regolit-por takarja sok méternyi vastagságban. A holdfelszínt alakító két erőhatás, a meteoritok becsapódása és a vulkáni tevékenység már régen lecsillapodtak. A lemeztektonika és az erőteljes erózió hiánya azonban évmilliárdokra konzerválta kísérőnk ősi alakzatait, a lávával borított síkságokat (mare), az eredeti felszínt (terra), a becsapódásos krátereket és gyűrűhegységeket, kialudt vulkánok kúpjait (a dómokat), és korai kéregmozgások nyomát (a völgyeket és a rianásokat). Ez a felszín több százmillió év óta változatlanul alkalmatlan az élet számára.

Azonban a Hold élettelensége nem jelenti azt, hogy a földi élet és a mi létünk kialakulásában nincsen óriási szerepe. Képzeletben emelkedjünk el bolygónk felszínéről, és tekintsünk a Föld-Hold rendszerre, mint kettős égitestre!

A Föld-Hold tömegaránya nagy, előbbi 81-szerese az utóbbinak. Ám a Jupiter vagy a Szaturnusz a Földénél nagyobb holdjai sokkal kisebbek anyabolygójuk tömegéhez képest mérve, mint a mi Holdunk a Földhöz képest. A Föld és kísérőnk méretében még ekkora eltérés sincsen. A Hold egyenlítői átmérője 3476 km, kicsit több, mint negyede bolygónkénak, és a Föld forgásával egy irányba kering attól 30 földátmérőnyi távolságra. Kettős bolygórendszernek is tekinthetjük a Föld-Hold párost, ami szinte egyedülálló a Naprendszerben...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2015/2 számában olvasható.