PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Az Omega Centauri gömbhalmaz

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2015. májusi számban
  • fotó: Éder Iván
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

Az északi félteke téli Tejútjával ellentétben galaxisunk déli égbolton látható sávja telis-tele van fényes, látványos kozmikus csodákkal, köztük a legfényesebb gömbhalmazzal is. Éder Iván fotójával ismerkedhetünk, aki rendszeresen fordul meg a déli égi égbolt alatt.

Szekeres

Pillantás az égre - Az Omega Centauri gömbhalmaz

 

A legragyogóbb csillagködök, az irdatlan csillagsokaság előtt kavargó markáns porfelhők és az égbolt leglátványosabb gömbhalmazai is a déli féltekén figyelhetőek meg, akár szabad szemmel is. A gömbhalmazok csillagok százezreinek koncentrikusan sűrűsödő, kompakt csoportjai, amelyek a kozmosz régmúlt időszakáról mesélnek nekünk, hiszen koruk közel azonos az Univerzuméval. Közülük is a legpompásabb a szabad szemmel is kitűnően megfigyelhető Omega Centauri (NGC 5139). A Tejút 150 fényév átmérőjű részében helyezkedik el tőlünk közel 16000 fényévnyi távolságra, azaz tízszer messzebb, mint a híres Orion-köd. Kora 12 milliárd esztendő.

A gömbhalmaz is csillaghalmaz, így hasonló csillagászati feltételeknek tesz eleget, mint a korábban bemutatott nyílthalmazok (például Perseus-ikerhalmaz), vagyis csillagai ugyanazon a helyen, ugyanabból a kozmikus felhőből, viszonylag rövid időszakon belül jöttek létre. A különbség mégis feltűnő: a nyílthalmazok megjelenését a fiatal, fényes és forró, kékes színű csillagok uralják, a gömbhalmazokból már régen eltűntek ezek a rövidebb életű óriások, viszont százezerszámra maradtak a halvány törpék. Igen, százezerszámra! A korai kozmosz viharos körülményeiről árulkodik a gömbhalmazokban rejlő sokaság...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2015/4 számában olvasható.