PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Naptípusú csillagok az életük végén

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2015. június-júliusi számban
  • fotó: Szeri László
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

Haldokló csillagok nyomába eredtünk, és Szeri László nagyszerű fotóján a Messier 27-et, vagyis közismertebb nevén a Súlyzó-ködöt vizsgáltuk meg. Azt gondolom, hogy idehaza ez az egyik legnagyszerűbb fotó, ami planetáris-ködről készült.

Szekeres

Pillantás az égre - Egy planetáris-köd, a Messier 27

 

A szoros kapcsolat a halványan derengő gázburok, csillagászati nevén planetáris-köd és a csillagok fejlődése között nem mindig volt egyértelmű a jelenséget vizsgáló csillagászok körében. Charles Messier által először, 1764 megpillantott „Messier 27” (M27), vagyis Súlyzó-köd és az ahhoz hasonló más kompakt fényes gáz-ködök vizsgálatában először William Herschel angol csillagász tett lépéseket 1784-ben. Ekkor alakult ki a téves, planétákra, vagyis bolygókra utaló elnevezés is.

A planetáris-ködök félrevezető nevüket állítólag azért kapták, mert a távcsőbe tekintő Herschel ezeket a viszonylag kis látszó átmérőjű, ámde fényes ködösségeket az Uránusz bolygóhoz hasonlatosan apró elmosódott foltként látta meg. Később kialakult egy olyan nézet is, miszerint a fénylő burok fiatal csillagok köré gyűlő anyag, melyből hamarosan bolygók születnek meg. Mára természetesen kiderült, hogy a korábbi feltételezések helytelenek, és eme izgalmas geometriával rendelkező, rendkívül változatos égi jelenség mibenléte az őt létrehozó csillag haláltusájával áll szoros kapcsolatban...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2015/5 számában olvasható.