PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Szuperhold, ami nincs

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2015. szeptemberi számban
  • fotó: Horváth Attila Róbert (Hozé)
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

Horváth Attila Róbert (Hozé) csodálatos fotója a Holdról és a Pannonhalmi apátságról: még egy ok, hogy beszéljünk égi kísérőnkről, és közben lerántjuk a leplet a szuperhold mítoszról.

Szuperhold

Pillantás az égre - Szuperhold, ami nincs

 

Időről időre találkozatunk - többnyire a bulvármédia felületein - az úgynevezett Szuperhold elnevezéssel, a természetben pedig az így megnevezett jelenséggel is. Ha Újhold, vagy Telihold idején kísérőnk perigeumban, azaz éppen pályájának földközeli szakaszán tartózkodik, gyakran hallani lehet a szenzációs hírt: Szuperhold van! Vagyis a kisebb Föld-Hold távolságnak köszönhetően a Telihold kicsit nagyobbak látszik, mint máskor. Az elnevezést és a jelenség leírását azonban nem csillagászok találták ki, ezért egy kicsit kétkedve fogadjuk az eseményt. A csillagászok közös kételkedése pedig kétrétegű. Fenntartással kezelik a jelenség leírását és a hozzá tartozó elnevezést is.

Nézzük először a jelenséget. Holdunk a Föld körül egy ellipszispályán kering, melynek bolygónkhoz legközelebbi pontja 356 ezer, legtávolabbi pedig 405 ezer kilométerre esik. Ezen a pályán haladva a Hold, hol megközelíti a Földet, hol pedig eltávolodik tőle. Ezt a mozgást, közeledést, távolodást minden hónapban, azaz minden keringésekor megteszi. A Hold ellipszispályájának földközel-, illetve földtávolpontja nem követi a holdfázisok váltakozását. Az egyes holdfázisok, újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed folyamatosan eltolódnak égi kísérőnk pályáján...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2015/7 számában olvasható.