PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

A Tejút

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2013. augusztusi számban
  • fotó: Papp András
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

A nyáron nagy lépést tett a Földgömbös asztrofotó rovat. Elérkezett a pillanat, amikor belevágtunk a világegyetem és csillagászat világának tematikus bemutatásába, természetesen a hagyományunkhoz szigorúan ragaszkodva: izgalmas égi jelenségeken keresztül ismertetjük az ismernivalót, hazai kiváló asztrofotósaink munkáival illusztrálva azt.
Mi más lehetett volna az első kép, mint az égboltot átszelő, minden nép fantáziáját megmozgató Tejút. Papp Bandi lenyűgözö felvételén és izgalmas magyarázó ábrákon ismerthették meg az olvasók ezt a csodálatos jelenséget, a kozmikus otthonunkat.
tovább Papp András felvételéhez>>

m31_foldgomb

Pillantás az égre - A Tejút - Kozmikus otthonunk

 

A mának erénye, hogy megtapasztalhatjuk, televízióban, vagy a világhálót böngészve egyre inkább érezhetjük törékeny életterünk, a Föld bolygó kiterjedését, az ember jelenlegi térbeli korlátját. Korunk hátránya viszont, hogy amíg a tudomány megértette tágabb kozmikus környezetünk felépítését is, eközben városias létünk révén elvesztettük azzal kapcsolatunkat.

A tiszta, nyári vagy az őszi estéken, a zavaró fényektől újra messzire távolodva, a szabálytalanul szétszórt csillagok között feltűnően kirajzolódik a Tejút teljes égboltot körbeölelő sávja. A sáv a Nyilas csillagkép környékén feltűnően fényes, az égbolt átellenes oldalán, az Ikrekben és az Egyszarvúban halványabb. A szabad szemmel is feltűnő égi fényszalagot a legtöbb nép egy úthoz (Tejút, Hadak Útja, stb.) hasonlította, hiszen nem ismerhették fel valódi természetét, csillagokra bontani nem tudták. Csak sötétebb és világosabb foltokat láthattak a felületén.

Az ókori görögök ezt a jelenséget Galaxiasz Küklosznak, azaz tejgyűrűnek nevezték el. Mitológiájuk szerint a csecsemő Héraklészt, a halandó Alkménétől származó fiát, Zeusz felvitette az Olümposzra, és ott alvó asszonya keblére helyezte őt. Ahogy a gyermek mohón szopni kezdett, Héra felébredt és letaszította magáról a gyűlölt porontyot, miközben teje az égre fröcskölt, s azóta is egy széles sávként dereng.
A Tejút valódi fizikai jelenségének megértéséhez döntő módon hozzájárult Galileo Galilei tevékenysége. Az olasz csillagász 1609 telén az emberiség történetében elsőként emelte az égre távcsövét, majd az elkövetkezendő időszakban egy sor csodálatos felfedezést tett...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2013/6 számában olvasható.