PTES petitioning the empty sky

www.francsicslaszlo.hu

Az Auriga szíve

  • megjelent:
  • ------------
  • A Földgömb magazinban
  • 2013. szeptemberi számban
  • fotó: Tarczi Patrik
  • szöveg: Francsics László, Sánta Gábor

A cikkről

 

A Tejút centrum után a galaxisunk peremvidékét jártuk be, így folytattuk a megkezdett csillagászati tematikánkat a galaxisok világa felé. Tarczi Patrik, aki a teleobjektíves fotózás kitűnő hazai képviselője, egy jókora szeletét mutatja be a téli Tejút egyik legszebb régiójának.
Fiatal csillaghalmazok, gomolygó csillagködök rejtőznek a valószerűtlenül sűrű csillagmezőjben. Olvashatunk a csillagkeletkezésről és egy messzire szökött fényes csillagról is, ami éppen a kozmikus jelenünkben halad át az Auriga csillagkép felhőin.

tovább Tarczi Patrik felvételéhez>>

auriga_foldgomb

Pillantás az égre - Az Auriga szíve

 

A csikorgó téli estéken magasan a fejünk felett ragyog a Tejút sávjában az ötszög alakú csillagkép, a Szekeres (Auriga), megkoronázva az északi ég egyik legfényesebb csillagával, a Capellával. A csillagkép mélyén azonban a puszta emberi tekintet számára láthatatlan jelenségeket tár fel az asztrofotográfia, melyek a 8 fok, azaz 16 teliholdnyi szélességű felvételen jól láthatóak. A Tejút irdatlan csillag-kavalkádjában vöröses-rózsaszínes árnyalatban tündöklő, furcsa alakú gázfelhők, fényes csillagsor, csillaghalmazok és sötét, üres területek tűnnek fel.

A két vörös ködösség a csillagsor felett és alatt látszólagos hasonlóságuk ellenére teljesen különbözik egymástól. A felső hivatalos elnevezése IC (Index Catalogue) 405, de a csillagászok csak Lángoló Csillag-ködnek hívják, mivel a legfényesebb csillagát körbeszövő finom ködszálak egy nagyobb távcső felvételén tűz lobogását idézik. Különös égitest ez: a ködöt fénylésre késztető nagytömegű csillag születési helyéről, a messzi Orion-ködből szökött meg több társával együtt két és fél millió évvel ezelőtt – de nem önszántából...

A Teljes cikk a Földgömb magazin 2013/7 számában olvasható.